Fantasy World legszebb s�ks�ga, a Miherna-fenns�k a nyugati �gt�jon ter�l el. Nev�t egy h�res utaz�r�l kapta, aki s�rk�nyh�ton fedezte fel a fenns�k minden kisebb-nagyobb szeg-zug�t. Heteken �t bolyongott a fenns�kon, m�g v�gre siker�lt �tkelnie rajta. Ez Fantasy World eddigi legnagyobb �s legismertebb s�ks�ga, mely kikapcsol�d�st ny�jt minden idel�togat�nak. B�k�s, meghitt t�j ez, telis tele �lettel �s vid�ms�ggal. A fenns�k nagy r�sz�t sz�npomp�s n�v�nyek bor�tj�k, melyek k�sz mez�ket, r�teket alkotnak, valahol pedig nyakig �r� f� is magasodhat.

A fenns�k �ghajlata igen v�ltozatos, �gyis mondhatn�k: kisz�m�thatatlan. Legt�bbsz�r ver�f�nyesen s�t le a nap, �lettel t�ltve meg a f�ldet sugaraival. Az �g �ltal�ban felh�tlen, gy�ny�r� k�ks�gben �szik a mennybolt. �m el�fordulnak v�ratlan viharok. Az egyik percben m�g h�t�gra s�t a nap, az �g felh�tlen, a m�sikban pedig m�r s�r�, fekete felh�k takarj�k el a napot, vill�mokat sz�rva magukb�l, hangos mennyd�rg�st hallatva. Ezek a viharok nagyon er�sek �s kisz�m�thatatlanok, de olyanok, mint a ny�ri z�porok: amilyen gyorsan j�nnek, olyan gyorsan is t�voznak. A h�m�rs�klet eg�sz �vben nagyon kellemes, az �tlag nem megy 25 fok fel�. A napsugarak forr�s�g�t legt�bbsz�r h�v�s szell�k teszik elviselhet�v�. Kiv�l� hely b�rmely elem� l�nynek - gyakoriak a csonts�rk�nyok is, ez a fenns�k sok hozz�juk hasonl�knak ny�jt biztos helyet �s mened�ket.

A fenns�kon elter�l� mez�k�n n�hol igen magas f�tengerek n�hetnek, ak�r nyakig �r�k is lehetnek; ilyen helyeken legink�bb h�tasokon lehet k�zlekedni, noha a s�rk�nyoknak is igen nagy gondot okoz a sz�v�s n�v�nytakar�kon val� �tkel�s. Az ilyen magas f�v� mez�k adnak otthont egy multhganis nev� teremtm�nynek. A multhganisok igen nagytest�, furfangos l�nyek, melyek a magas f� rejtek�b�l meglepet�sszer�en t�madj�k le �ldozatukat. Testfel�p�t�s�k kiss� hasonl�t a b�l�nyek�hez. Sz�les, izmos test�ket vastag, z�ldes sz�r fedi, mely remek�l elrejti �ket a s�r� n�v�nyzetben, fej�k enyh�n elny�jt, diszn�szer� orral, feje b�bj�n k�t hegyes szarvval. Sz�j�b�l agyarszer� fogak meredeznek, amik k�nnyed�n felhas�tj�k a legkem�nyebb b�rt is. Vaskos l�baik 3-3 hossz�k�s ujjban v�gz�dnek, rajtuk borotva�les karmokkal. L�t�suk �s hall�suk egyar�nt j�, nem k�nny� elb�nni vel�k. �ltal�ban v�ve nem t�l agressz�vak, de ha �lelemr�l van sz�, nem ismernek hat�rokat. �rdemes �ket messzir�l elker�lni.

A kisebb erd�s�gekben �l egy igen ritka �llat: a bagolygriff. Nagyon neh�z r�akadni, szinte m�r kihalt fajnak tekinthet�. Mind�sszesen n�h�ny t�z egyed �l a fenns�kon. Mint a legt�bb bagolyf�le, a bagolygriff is �jszakai �llat, de nappal is igen akt�v. A f�k lombjai k�z�tt hever�szve k�mleli a t�jat, �lelem ut�n kutatva - szinte csak ebb�l �ll eg�sz napja. Hatalmas szemeivel hatalmas ter�leteket k�pes bel�tni, f�leivel pedig a legapr�bb zajokat is k�pes meghallani �s beazonos�tani. A mells� l�b�n l�v� �les karmokkal b�rmibe k�pes belekapaszkodni; a f�kon j� szolg�latot tesznek a kapaszkod�sban. Izmos h�ts� l�baival hatalmasat tud ugrani. Ha a f�k k�z�tt nem tud repkedni, elny�jtott ugr�sokkal halad el�re. B�k�s, kedves teremtm�ny, aki gyakran szeg�dik lovasokhoz �s egy�b utaz�khoz, hogy �lelmet csikarjon ki bel�l�k.

A fenns�k egy nagyobb r�sze a Keleti-hegys�g l�b�n�l h�z�dik, ahol a sziklafalban rengeteg kisebb-nagyobb barlangj�rat tal�lhat�. Ezekben a j�ratokban t�bbnyire csonts�rk�nyok �s egy�b, zord k�lsej� l�nyek �lnek. Az itteni csonts�rk�nyok nem igaz�n vesz�lyesek, ink�bb csak ijeszt�ek. A fenns�k eme r�sz�n kev�s utaz� fordul meg, �gy ezek a l�nyek b�k�ben, h�bor�tatlanul �lhetnek. Ritk�n mer�szkednek el a hegy l�b�t�l �s azt is legink�bb �jszaka teszik, de n�ha el�fordul, hogy egy k�t p�ld�ny messzebbre mer�szkedik otthon�t�l �s akaratlanul is felt�nik az emberek el�tt. Sz�vesen l�tj�k fajt�rsaikat; zord k�lsej�k ellen�re igen kedves, meg�rt� l�nyek. Sokszor igaz�tj�k �tba az elt�vedt s�rk�nylovasokat, �ket mindenn�l jobban tisztelik.

A Miherna egy gy�ny�r� hely, ahol az elemek tombol�sa szinte mindennapos esem�ny, ahol szel�ds�g �s vads�g uralkodik egyszerre, ahol a megpihen� utaz� szabadd� engedheti �lmodoz� gondolatait. A hegys�gek fel�l �rkez� hideg leveg� k�l�n�s t�jr�szt alak�tott ki a fenns�kon; egy kisebb ter�let� tajga h�z�dik v�gig a havasi hegyek alatt. Ny�ron gy�ny�r� id� v�r az odal�togat�kra, �m t�len cs�p�s hideg j�rja �t a t�jat. A tajga sok ismeretlen fajnak ny�jt b�v�helyet, �gyhogy �tra fel kalandorok, �s indulhat is az exped�ci�!