Tuaga

Fantasy World legburj�nz�bb �s legnagyobb kiterjed�s� es�erdeje, a Tuaga �szak-keleten, a Hoano vulk�nj�t�l nem t�l messze. A vulk�n �s az es�erd� k�z�tt egy kisebb lepusztult, term�ketlen f�lddarabka tal�lhat�. A vulk�n megjelen�se el�tt ez a kis f�ld szint�n az erd� r�sze volt, tele �lettel. �m miut�n a t�zh�ny� mindent felperzsel� l�v�ja letarolta a buja erd�s�g egy r�sz�t, a n�v�nyek m�r nem voltak k�pesek �tt�rni a megk�v�lt l�va �s a vastag hamur�tegen. Szerencs�re a vulk�n ereje nem s�p�rte el az eg�sz es�erd�t, �gy nagy r�sze megmaradt, s�t, a kis mennyis�g� hamu �s por mg term�kenyebb� tette a sz�v�sabb ter�leteket. Az erd� innen kapta a nev�t; ugyanis a „tuaga” sz� a helyiek nyelv�n annyit tesz: „a porb�l �ledt”. Ez a buja erd�s�g rengeteg n�v�ny �s �llatfajban b�velkedik, fajgazdags�ga egyed�l�ll� �s igen v�ltozatos.
Az erd�s�g sz�lein a vulk�ni tev�kenys�g miatt a f�k kiss� ritk�sabban �llnak, de egyre beljebb hatolva a misztikus dzsungelben, olyan szorosan �llnak egym�s mellett a magasabbn�l magasabb f�k, hogy m�g a napf�ny is csod�nak sz�m�t a z�rt f�lhom�lyban. A vaskos t�rzseken vad li�nok �s ind�k tucatjai lengedeznek, n�hol s�r�, �thatolhatatlan h�l�t alkotva tekerednek egym�sba. Ezek a szil�rd, csom�szer� k�pz�dm�nyek seg�tik az itt �l� apr�bb �llatokat a biztons�gos k�zleked�sben; mivel az erd�ben �l� �llatok t�bbs�ge nem a talajon �l, hanem fent a f�k hossz� t�rzsein, illetve d�s lombkoron�ikban ny�zs�gnek. �ghajlat�t tekintve kellemes melegs�g j�rja �t az erd�t, noha a magas p�ratartalom miatt n�ha elviselhetetlen az id�j�r�s. A legmelegebb napokon ak�r 35-40 fok is el�fordulhat, a legalacsonyabb �rt�k nem s�llyed 25 fok al�. Itt az �v szinte minden napj�n esik, naponta ak�r f�l m�ter csapad�k is lehullhat. Ezt a helyet messze elker�lik a j�g, illetve a l�vas�rk�nyok, �m olykor el�fordulnak v�ratlan l�togat�k.
Noha kev�s �llat �l a talajon, m�gis, azok a legk�l�n�sebbek �s legszokatlanabbak. Egyik k�z�l�k a nem t�l nagytermet� shreppa. A shrepp�k igen furcsa teremtm�nyek, legink�bb egy hangy�szs�n, egy tatu �s egy maki kever�k�hez hasonl�t. Testhossza el�rheti a 1.5 m�tert is, �m marmagass�ga ennek csup�n a fele. A shrepp�k a talajon �lnek �s t�pl�lkoznak, t�bbnyire rovarok �s r�g�s dibba gy�kerek szerepelnek az �tlapjukon. Noha nem �k a legnagyobb �s legjobb vad�szok, nagyon �gyesek �s ravaszak. Test�ket hossz�, k�kes sz�rsz�lak fedik, l�baikn�l nadr�gsz�rszer�en b� sz�rcsom� �keskedik. Fej�k egy hangy�szs�n�re eml�keztet, nagy barna szemekkel �s hegyes, igen �rz�keny f�lekkel. T�rzs�k karcs� �s hengeres, rugalmas gerinccel, l�baik v�konyak, enyh�n elny�ltak, melyek kiv�l�ak hossz� t�v�, gyors fut�sra. H�tuk k�zep�t�l a farkuk kezdet�ig massz�v pikkelyp�nc�lzat v�di a b�r�ket, melyek tulajdonk�ppen megkem�nyedett sz�rcsom�k. A pikkelyek al�l bukkan ki a farok folytat�sa, ami egy s�r� bojtban v�gz�dik. H�ts� l�baik hosszabbak a mells�kn�l, ez�rt az ugr�sban is jeleskednek. Egy ugr�ssal ak�r 3 m�tert k�pesek is el�rehaladni. F�l�nk, gyeng�d teremtm�nyek, �m egyben b�szke �s lelem�nyes �llatok. Kit�n�en tudnak f�ra m�szni.
�l egy olyan �llat is a Tuaga erdeiben, ami egyszerre uralja az eget, a f�kat, valamint a f�ldet. Hasonl� k�lseje miatt sokan �sszekeverik az erdei unikornissal, �s sokan t�vesen ezen a n�ven ismerik. Ez az �llat nem m�s, mint a sz�rnyas csik�, vagy m�sik nev�n a csik�s�rk�ny. Nemes �s b�szke teremtm�nyek, akik kecses mozdulataikkal sz�rnyalnak a buja b�r�nyfelh�k k�z�tt, �rdes, durva hangon kommunik�lva egym�ssal. A csik�s�rk�nyoknak t�bb alfaja is l�tezik, de k�z�l�k az itteni, erdei a legnagyobb �s legbar�ts�gosabb. Test�k karcs�, mely jobban hasonl�t a fiatal csik�k�ra, mint a feln�tt pat�sok�ra, l�baik kiv�l�ak a gyors v�gt�kra. Test�k eg�sz fel�let�t durva, r�vid gesztenyebarna sz�r bor�tja, d�s s�r�ny�k pedig a z�ld minden �rnyalat�ban �szik. Izmos v�llaikb�l hossz�, er�s sz�rnyak ny�lnak a magasba, melyek sz�let�s�kkor m�g nem fejl�dnek ki. A sz�rnyn�veszt�s csup�n n�h�ny h�napba telik, �s ezalatt az id� alatt nem csin�lnak m�st, mint a sz�rnyaikat pr�b�lgatj�k. Farkuk hossz�, igen hajl�kony, melynek v�g�n leheletv�kony h�rtyalemezek fesz�lnek. A csik�s�rk�nyok bar�ts�gos, kedves teremtm�nyek, kedvelik az emberek t�rsas�g�t. K�l�nleges k�pess�geik egyike a telepatikus kommunik�ci�, mellyel b�rmilyen nyelven k�pesek magukat meg�rtetni. Sz�vesen elid�znek a f�k vaskos �gain, amik egyben biztons�got ad� mened�kek is. Igen kitart�ak, t�rsaikat, bar�taikat sosem hagyj�k bajban.
Tuaga egyik legszebb �s legnemesebb �llata az erdei unikornis. A helybeliek a b�ke �s tisztas�g jelk�peik�nt is emlegetik �ket. Gyakran �gy v�lik (persze t�vesen), hogy a csik�s�rk�nyok meg�regedv�n b�lcs unikorniss� v�ltoznak: sz�rnyaikat elvesztik, durva barn�s sz�r�k kifeh�redik, a b�lcsess�g �s tapasztalts�g jegy�ben megjelenik az unikornisokra jellemz� homlokszarv. �m ez egy t�ves felfog�s. �k az es�erd� talajvil�g�nak legnagyobb teremtm�nyei. Izmos, hossz� l�baikkal kecsesen r�j�k az erd� talaj�t, ez�st�s pat�ik alatt m�g a f�ld is megremeg. H�feh�r, selymes s�r�ny�k l�gyan omladozik izmos nyakukon, hossz�, f�ldig �r� farkuk gyeng�den kavarja fel a talaj por�t. Homlokukon gy�ny�r�, csavart szarv �keskedik, mely nemcsak a fens�gess�get jelk�pezi, de kiv�l� v�dekez� fegyverek is. �let�k a verseng�s: gyors, kirobban� v�gt�kban m�rik �ssze erej�ket. Az es�erd� szinte csak az � hangjukt�l hangos. Emellett nagyon kedvesek, b�keszeret� l�nyek. Kedvelik az emberek t�rsas�g�t, �s csak�gy, mint a csik�s�rk�nyok, telepatikusan kommunik�lnak t�rsaikkal �s m�s, egy�b l�nyekkel. Sosem kezdem�nyeznek a harcokban, de ha elker�lhetetlen az �sszecsap�s, akkor jobb �ket messzir�l elker�lni.

�ghajlat: szinte naponta esik es�, a p�ratartalom nagyon magas.

K�rnyezet: buja, �s z�ld a n�v�nyzet, a talaj nedves, n�hol csuszaml�s. Rengeteg kis patak fut v�gig rajta, �l�vil�ga gazdag. Az aljn�v�nyzet gy�r.

�l�vil�g:

• papag�jok,
• majomemberek,
• nagymacsk�k,
• erdei unikornisok,
• shrepp�k,
• csik�s�rk�nyok.

�l�hely lehet�s�gek:

• a n�v�nyzet s�r�s�ge miatt rengeteg j� b�v�hely van.

Aj�nlott lak�hely biztons�gszeret�, nagy v�zig�ny� s�rk�nyok sz�m�ra, de b�rmilyen faj �lhet itt l�vas�rk�nyokon, �s j�g elem� l�nyeken k�v�l.