Fulhea

Az �r�k j�g �s h� birodalma, Fulhea a legd�libb �gt�jon ter�l el. Hatalmas, h�f�dte hegycs�csok �s csipk�s gerincek, gleccserek �s szakad�kok alkotta h�feh�r paradicsom. Egy hely, ahol �r�k�sen viharok tombolnak, egy hely, ahol az elemek �sszecsapnak. A j�g �s v�zelem� l�nyek mennyei �dene. Fulhea a tombol� elemek ellen�re egy csod�latos nyugodt vid�k, ahol megpihenhet a f�radt l�lek, megnyugv�sra �s b�k�re tal�lhat itt. A hegys�gek k�z�tt m�ly v�lgyzugok h�z�dnak, kanyarg�s utakkal a hegycs�csok fel�. A legm�lyebb v�lgyben egy kisebb tavacska tal�lhat�, melynek felsz�n�t �ltal�ban v�kony j�gtakar� bor�tja.
Fulhea f�ldj�t az �v minden napj�n jeges fuvallatok j�rj�k. Hab�r megosztottak az �vszakok, nem sok k�l�nbs�g van ny�r �s t�l k�z�tt. �r�k�sen a hal�los hideg uralja a t�jat. T�len hatalmas h�viharok tombolnak, a h�m�rs�klet megk�zel�ti a -30 fokot is. Ilyenkor a legt�bb �llat meleg mened�kben v�rakozik az enyh�l�st hoz� tavaszig. Tavasszal gyenge napsugarak melengetik az �r�k h� birodalm�t, melyek �nmagukban nem elegend�ek a k�rnyezet felmeleg�t�s�hez. Noha tavasszal is el�g zord az id�j�r�s, a t�l el�l mened�ket keres� �llatok lassan el�b�jnak od�ikb�l, s Fulhea ism�t az �let hangjait�l tel�tett f�ldd� v�lik. Ny�ron feler�s�dnek a napb�l �rkez� sugarak, olyannyira, hogy k�pesek megolvasztani a befagyott tavakat, illetve a h�val bor�tott fenns�kokat �s hegyl�bakat. A h�m�rs�klet m�g ebben az �vszakban sem emelkedik fagypont f�l�, a legmelegebb napokon is mind�ssze -5 fok lehets�ges. A hegycs�csok tetej�n sohasem olvad el a h�, k�rny�k�t hideg, cs�p�s fuvallatok �vezik. Igen vesz�lyes ezeket a hegycs�csokat megk�zel�teni, nemcsak a hideg miatt, hanem a ritk�s leveg� miatt is. Sohase rep�lj�k t�l magasan a cs�csok k�z�tt �s ne vess�k bele magunkat meggondolatlanul a havas fenns�kokra, mert igen k�nny� elt�vedni a h�feh�r rengetegben �s nagy az es�lye annak, hogy nem ker�l�nk ki �lve.
Kev�s olyan �llat �l Fulhea f�ldj�n, akik m�g a telet is a „szabad �g alatt” t�ltik. Egyik�k a horgas j�gv�j�; egy k�zel 3 m�ter hossz� kukacf�reg, mely a havas talajban �l. Nem t�l m�lyen, a meleg felsz�n k�zel�ben j�r-kel. Hihetetlen gyorsas�ggal f�rja �t mag�t a talajban, kisebb-nagyobb v�jatokat hozva l�tre ezzel. A horgas j�gv�j� sz�nvak, szinte semmit sem l�t. A f�ldalatti �letm�d k�vetkezt�ben l�t�szervei fokozatosan visszafejl�dtek, mellyel p�rhuzamosan hall�sa �s szagl�sa t�k�letes�re finomodott. Apr� f�leivel a legkisebb zajt is meghallja a felsz�n alatt, orr�val pedig kiszagolja a zs�km�ny pontos holl�t�t. Gyakorlatilag mindent megeszik, ami �l �s mozog. �tlapj�n szerepelnek a havasi griffek, valamint unikornisok, nagyobb eml�s�k, a ter�leten �l� s�rk�nyfajok, s�t, m�g az emberi h�st sem veti meg. Hatalmas, ki�lthet� cs�pjaival b�rmit k�pes megragadni �s egy roppant�ssal harck�ptelenn� tenni. Noha igen ravasz �s f�rge teremtm�ny, k�nnyen becsaphat�, �rz�keit �sszezavarva kiker�lhet�ek t�mad�sai. Aki m�r �sszetal�lkozott ezzel a l�nnyel, annak m�r van ezekhez el�g tapasztalata.
A m�ly szakad�kok �s gleccserek k�z�tt �l egy pr�mes, tollas �llat; a nagyszer� t�l�l�k egyike: a havasi griff. M�s griffekt�l elt�r�en igen kistermet�, de t�l�l�si �szt�nei ann�l nagyobbak. Sz�rk�s bund�ja val�s�ggal elrejti �t m�s l�nyek szeme el�l. Feje �s fels�teste egy griff�, kerek f�lekkel, h�feh�r k�z�phossz� sz�rnyakkal, als�teste pedig egy h�p�rduc�. Pr�mes bund�ja a legnagyobb hidegnek is ellen�ll, mancsai sz�lesek, melyeknek k�sz�nhet�en nem s�pped bele a h�ba. Hossz�, macskaszer� fark�val k�nnyed�n egyens�lyoz a f�ld�n, a keskeny �sv�nyeken �s a leveg�ben, a t�sk�s hegyszorosok k�z�tt. Nagyon nagy �tv�gya van, mindent megeszik, ami n�la kisebb, �gy teh�t a kisebb r�gcs�l�kat, a horgas j�gv�j� l�rv�it, egy�b rovarok, de nagy �h�ns�g eset�n a havasi gy�m�lcs�ket is sz�vesen majszolgatja. Okos, b�tor kis l�ny, aki nem riad meg m�g az emberekt�l sem. Kit�n� �sz�, gyakran l�tni a v�lgyek m�ly�n tal�lhat� tavacsk�kban. Sosem felejt, k�pes visszaeml�kezni az utaz�sai sor�n megismert arcokra. Ha b�rmikor is j�t teszel ennek a kis �llatnak, sz�m�thatsz r�, hogy egyszer megh�l�lja azt.
Fulhea �l�vil�ga igen gazdag, a horgas j�gv�j� �s a havasi griff mellett olyan gy�ny�r� teremt�nyek �lnek itt, mint a havasi unikornis, vad j�gs�rk�nyok, valamint a zugokban tal�lhat� kisebb �llatk�k: j�ghalak, angoln�k �s egy�b kopolty�s l�nyek. Zords�ga ellen�re Fulhea az egyik legszebb �s legcsod�latosabb t�j.

Aj�nlott az olyan l�nyek sz�m�ra, akik j�l b�rj�k �s ig�nylik a fagyot.